A napelemes rendszerhez napelem modulokra, és az ehhez való, speciálisan kialakított kábelekre van szükség. Kell továbbá egy áramátalakító, más néven inverter, illetve speciális állványzat és rögzítő eszközök is. Magyarországon a napelemes rendszer jelenleg építési engedély nélkül telepíthető, amennyiben 50 kVA-nél nem nagyobb teljesítményű.
Hálózati visszatáplálós napelemrendszer – ez a lakossági telepítések 99.9%-a – esetén közműhálózathoz csatlakozás is szükséges, s ehhez szükséges az áramszolgáltatóhoz leadott csatlakozási nyilatkozat is. Ehhez ki kell építeni egy csatlakozási pontot. Ennek teljesítménye fogja meghatározni, mennyi termelői kapacitást építhetünk be a rendszerbe.
Ha a feltételeknek eleget tettünk, az áramszolgáltatóknak kötelessége fogadni a kérelmünket. – (A kérelem beadás lehetőségét 2022. október 31-én felfüggesztették.)
Ezután a hagyományos villanyóránkat kétirányú (szaldós) mérőberendezésre cserélik – ez a manapság újonnan telepített digitális mérőberendezések esetén már automatikus lehet és nincs szükség cserére, csak beállításra. Az áramszolgáltató 3x16A csatlakozási teljesítményig köteles ezt megoldani.

A napelem elhelyezése szempontjából a déli fekvés a legideálisabb, így éri a legtöbb fény a rendszert. A napelemet 25-40 fokos dőlésszögű tetőre lehet a leggazdaságosabban felszerelni. Az ennél kisebb dőlésszögű tetőn a napelem már könnyebben szennyeződik, ez pedig ronthatja a napelemes rendszer hatékonyságát.
Amennyiben meglévő tetőre szeretné a napelemes rendszert telepíteni, fontos megnézni a tető terhelhetőségét, és kiszámolni, hogy mennyi hasznos (megfelelő tájolású és dőlésszögű) felület áll rendelkezésre. Természetesen a napelemet nemcsak a tetőre, hanem akár kihasználatlan földterületekre is telepíthető, ebben az esetben azonban speciális állványzatra és beállításra lehet szükség.

Azok a felhasználók, akiknek autonóm napelemes rendszerük van, teljesen függetlenek az elektromos hálózattól, tehát ha a közművek hibája miatt nincs áramszolgáltatás, ők ettől még zavartalanul élvezhetik az általuk megtermelt energiát.
A hálózati betáplálással működő napelemes rendszer esetében viszont a helyzet egy kicsit más. Ilyenkor az inverterbe épített túlfeszültség-gátló általában lekapcsol, és az áramellátás biztonsági okokból megszűnik.

A napelemet és napkollektort sokan összetévesztik, pedig a két fogalom között fontos különbség van. A napelemes rendszer villamos energiát állít elő, míg a napkollektor hőenergiával dolgozik, vizet melegít.
A napkollektor kiválóan alkalmas a háztartás melegvíz-igényének kielégítésére vagy a fűtésrendszer támogatására. Magyarországon azonban ez a befektetés nem feltétlenül térül meg. A melegvíz-igényünk és a fűtési szükségletünk többnyire pont azokban az évszakokban a legnagyobb, amikor a napsütéses órák száma alacsonyabb, így a napkollektor nem képes elegendő, megfelelő hőmérsékletű vizet előállítani.
A napelem ezzel szemben az év bármely szakában termel annyit, hogy fogyasztásunknak legalább a nagy részét kielégítse. Egy megfelelően tervezett napelemes rendszer felhős időben is képes annyi áramot előállítani, hogy csak kevés hálózati energiát kelljen fogyasztanunk.

A napelemes rendszer segítségével a fűtés is megoldható, hiszen a napelemről éppen úgy üzemeltethetünk elektromos fűtési berendezéseket, mint ahogyan a hálózatról tennénk. Ha a fűtésen is szeretnénk megtakarítást elérni, érdemes akkora teljesítményű napelemes rendszert tervezni, hogy a fűtésszezonban is ki tudjon szolgálni bennünket.

Napelemes rendszerek minimális karbantartást igényelnek. A napelemek biztonsági üveggel ellátottak, így a jégeső, a madarak vagy akár a szél által sodort kisebb tárgyak sem tesznek kárt bennünk.
A napelemes rendszereket célszerű legalább évente egyszer általánosan ellenőrizni. Ekkor szükséges meggyőződni arról, hogy a tartószerkezetek elég stabilak-e, van-e komolyabb szennyeződés a napelem modulokon.
A napelemeket bizonyos időközönként érdemes tisztítani is. Ma már léteznek erre külön kiépíthető, speciális napelem tisztítására szolgáló rendszerek is, de számos cég is foglalkozik kifejezetten napelem-tisztítással.
Minden esetben hívjunk szakértőt, és ne saját magunk végezzük!

A polikristályos modulok egyik előnye, hogy kisebb felületen is működtethetők. A vékonyfilmes rendszer esetében 1 kWp teljesítmény leadásához 11 m2-nyi felület szükséges, míg a polikristályos napelemes rendszer esetén már csak 6,5 m2 kell, amennyiben 17,21%-os modulhatékonysággal számolunk.
A monokristályos modulok még kisebb helyigényűek, hiszen 1 kWp rendszerhez már 6,25 m2 felület elegendő. Ezek a napelemek szinte bármilyen tetőre felszerelhetőek és főként a direkt fény hasznosítására alkalmasak. A minőségi modulok hatásfoka már eléri a 19,05%-ot.
Bár a két típus szinte fej-fej mellett halad az éves termelési adatok tekintetében, minimális árkülönbözet még néha tapasztalható. 

Hálózatba tápláló napelemes rendszerek
A napenergiát hasznosító áramellátó rendszer sajátossága, hogy a villamos energia tárolásához nem akkumulátorokat használ, hanem a villamos hálózat veszi át a tároló funkciót. Ennek kapcsán külön válik a napelemes energiatermelés és a fogyasztás. Általában a háztetőre helyezett napelemek egy speciális átalakító eszköz, hálózatra tápláló inverter segítségével az előállított áramot betáplálják a hálózatba. Az ilyen rendszer kialakítása után az áramszolgáltató lecserélheti a fogyasztásmérőt (villanyórát) egy olyan típusúra, amely már nem csak a fogyasztást méri, hanem a napelemekkel megtermelt villamos energiát is. Mostanában az a jellemző, hogy digitális fogyasztásmérőt szerelnek fel, amely alkalmas a napelemmel megtermelt villamos energia külön mérésére.

A hálózatba tápláló napelemes rendszer számos előnyt rejt magában. Egyik nagy előnye, hogy nem szükséges drága akkumulátorokat használni. Másik hatalmas előnye abból származik, hogy úgy lehet megtervezni a napelemes rendszert, hogy az egy évnyi fogyasztási igényt pontosan lefedje a napelemek termelése. Ugyanis ilyen rendszereknél már nem jelent gondot az a jelenség, hogy a téli félévben kevesebb a napsütés, mivel a kialakítás olyan, hogy a nyári félév bőséges napsütéséből adódó áramtermelés már az éves áramigény legnagyobb részét megtermeli. Azt azonban tudni kell, hogy a hálózatra tápláló napelemes rendszerek kizárólag akkor működnek, ha a hálózat is működik. Hálózati karbantartás esetén például az inverterek automatikusan leállnak.

Sziget üzemű napelemes rendszerek

Az autonóm rendszereket leginkább ott érdemes alkalmazni, ahol a villamos hálózat messze van a fogyasztás helyétől és a hálózat bevezetése túlságosan költséges vagy valamilyen korlát miatt nem lehetséges. 

A megfelelően kialakított autonóm rendszerek előnye, hogy függetlenek a hálózati szolgáltatásoktól, így energiaszámlát sem kell fizetni. Emellett az autonóm rendszerek kizárólag a megújuló energiákra építenek, amelyekre mindig lehet számítani, nincs szolgáltatási üzemszünet. Az ilyen típusú áramellátásnál akkor is van energia, ha máshol a hálózat-kimaradás zavarokat okoz. Ugyanakkor hátránya, hogy a beépített napelem teljesítményt többszörösen túl kell tervezni annak érdekében, hogy a termelés az évszakok váltakozásával is fedezni tudja az energia igényt. Továbbá speciális akkumulátorra van szükség, amely igen költséges, illetve időközönként cserére szorul, így a rendszer megtérülésére nehéz pontos számításokat adni.

Gondolja végig a tervezett jövőbeni fejlesztéseit, akár magánszemélyként, akár vállalkozása szempontjából! A jelen szükséglet és a fejlesztési irány a mérvadó!
Fejlesztés lehet a villanyfűtésre átállás, a ház bővítése vagy akár egy vállalkozás telephelyének bővítése is.
Fontos kérdések ezek, mert legalább 20-25 évre választjuk a rendszert.
Ezen kérdések megválaszolása alapján beszélje át velünk, melyik rendszert válassza.

A napenergiát hasznosító áramellátó rendszer sajátossága, hogy a villamos energia tárolásához nem akkumulátorokat használ, hanem a villamos hálózat veszi át a tároló funkciót. Ennek kapcsán külön válik a napelemes energiatermelés és a fogyasztás. Általában a háztetőre helyezett napelemek egy speciális átalakító eszköz, hálózatra tápláló inverter segítségével az előállított áramot betáplálják a hálózatba.
Az éves leolvasáskor a fogyasztásmérő megmutatja, hogy vételeztünk-e áramot vagy többlettermelést számol el a szolgáltató.
Áram vételezése esetén a felhasznált áram díját, s a rendszerhasználati díjat is, a szolgáltató kiszámlázza. Többlettermelés esetén a szolgáltató köteles kifizetni a többlettermelést, s ez alapján a felhasználónak bevétele keletkezik. A visszatérítést a szolgáltató ügyfélszolgálatán érdemes kezdeményezni. Többlettermelésünket hatóságilag meghatározott egységáron számolják ki.
2021. június 10. óta adómentes a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosainak, üzemeltetőinek bevétele. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek nem kell adóznia a bevétel után, ha például a házára telepített napelemes rendszerrel több energiát termel, mint amennyit felhasznál, és a hálózatba feleslegként visszatáplált energiát a villamosenergia-kereskedő megtéríti neki.
Háztartási méretű kiserőmű az olyan villamos energiát termelő berendezés, ami kisfeszültségű, otthoni hálózatra csatlakozik, és csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kilovoltampert (kVA).
Ha a magánszemély a villamos energia értékesítéséből származó bevételt nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében aktív felhasználóként, vagy energiaközösség tagjaként szerzi, akkor az legfeljebb évi 12 000 kilowattóráig (kWh) adómentes.
Részletesebb tájékoztató a NAV oldalán elérhető ITT.